2. fejezet

Másnap már Lilinek és Emmának is feltűnt, hogy egyik napról a másikra hirtelen rosszkedvem lett.

-         Na, ki vele mi bántja azt a kis pici szívedet! – gúnyolódott Lili.

-         Ez nem vicces. – mondtam sértődötten.

-         Igazad van, bocs, na, tényleg mondd már!

-         Semmi.

-         Figyelj Alexa, nem kicikizni akarunk, hanem segíteni. A barátnőid vagyunk, és látjuk, hogy tegnap első osztályfőnöki óra óta valami bánt. Érdekel, hogy mi van veled, szóval légy szíves mondd el! – mondta komolyan Emma.

-         Hát jó. – adtam meg magam.

-         Hallgatunk. – erősített meg Lili.

-         Szóval Flórián, az új fiú – magyaráztam az értetlenkedő arcukat látva. – egy régi ismerősöm.

-         És ebben hol a baj? – kérdezte Emma.

-         Ott hogy, ő nem csak csupán egy régi ismerős. Ő volt az első szerelmem.

-         Oh… - vett egy nagy levegőt Lili. – Az nem túl jó.

-         Miért?- kérdeztem.

-         Az első szerelmet nem lehet olyan könnyen elfelejteni. Egész életeden végig kísér. – magyarázta.

-         Gondolod?

-         Tudom.

Még jobban elszomorodtam. Mi van, ha Lilinek tényleg igaza van, és örökké elkísér Flórán jelenléte, és mindig csak bajt okoz? Én azt nagyon nem szeretném. Ez így első hallásra eléggé ijesztően hangzik.

-         És miért lett vége a kapcsolatoknak, mi történt? – érdeklődött Emma.

-         Kiment a szüleivel Londonba.

-         De nem is ellenkezett a szüleivel, hogy nem akar itt hagyni téged? – kérdezte Lili.

-         Nem, egyáltalán nem volt ilyen. Csak közölte velem, hogy elmegy, és ne számítsak arra, hogy a kapcsolatunk ettől nem szakad meg.

-         Magyarul szakított veled. – rövidítette le Emma.

-         Igen, mondhatjuk úgyis.

-         Nagyon szerettétek egymást, igaz?- kérdezte Lili.

-         Régen azt mondtam volna erre, hogy igen, de ma már ebben nem vagyok biztos. Én szerettem, azt hogy ő mit érzet irántam nem tudom.

-         De, ezért nem szakítasz Olivérrel, ugye? – kérdezte Emma.

-         Dehogyis. Szó sincs róla, csak zavar Flórián jelenléte, és félek, hogy gondokat fog okozni az életembe. Most minden olyan jó, nem akarom, hogy tönkre tegye. Itt van nekem Olivér, akivel nagyon boldog vagyok, és imádjuk egymást. Itt vagytok ti, akik mindig mellettem vagytok, nem akarom, hogy összeveszítessen minket bosszúból, vagy valami.

-         Alexa! – fogta meg a kezem Lili. – Nem hagyjuk, hogy összeveszítessen minket. A mi barátságunk sokkal erősebb annál, mintsem holmi fiú tönkre tegye.

-         Igen. – erősítette meg Emma. – Mi mindig itt leszünk neked, és senki és semmi nem tudja ezt megváltoztatni, ez miatt ne aggódj!

-         Köszönöm. – mosolyogtam rájuk.

-         Semmiség, hiszen mire valók a barátok, ha nem arra, hogy mindig ott legyenek veled jóban, rosszban. – veregette meg a vállam Emma.

-         Teljes mértékben igazatok van. – helyeseltem. – Az igaz barátoknak tényleg így kell viselkedniük.

-         És akkor szerintettek Flórián bosszút fog állni, vagy nem tudom, fog csinálni valami ilyesmit? – kérdeztem.

-         Első ránézésre nem tűnik vérengzőnek, persze a legtöbb sorozatgyilkos is ilyen álarc mögé bújik, de az más téma. – magyarázta Lili. – Szerintem, ha nem engeded nem fog szórakozni veled, egyszerűen odébb áll.

-         Igazad van. Nem fogom hagyni, hogy csak úgy szórakozzon velem.